6.rész

-Köszönöm.-mondom és el veszek egy csokis sütit

-Üljetek le a kanapéra.-mondja Daniel anyukája. Rá néztem Danielre ő meg csak mosolygót. Oda sétáltunk a kanapéhoz és csöndbe le ültünk. -Kérsz valamit inni?-kérdezi Daniel anyukája tőlem

-Nem. Köszönöm.

-Lilly hoz neki egy pohár narancslevet.-szol ki a konyhába.

-Ki az a Lilly?-kérdezem Danieltől

-Ő a nővérem..

-Nem meséltél Lillyről?-kérdezte Daniel anyukája és derekára teszi a kezeit

-Nem.. Tudod jól miért nem.-mondja Daniel. Én csak ültem őt néma csöndbe. Közben Lilly kihozta a narancslevem.

-Tessék.-nyújtja felém. Meg rándult a karja és az egész narancslé az ölembe volt. Mérges lettem de vettem egy nagy levegőt és inkább nem mondtam semmit. Próbáltam higgadt maradni. Körülöttem az emberek csak néztek. Láttam Daniel anyukáján,hogy mindjárt el röhögi magát..

-Hol a mosdó?-kérdezem

-Bocsánat.-mondja Lilly

-Semmi baj..

-Gyere meg mutatom hol a mosdó.-mondja Daniel. Tiszta narancslé voltam. Főleg a fehér pólómon látszót..A mosdó fent volt az emeleten.-Annyira sajnálom.-mondja Daniel

-Ne sajnáld. Nem te öntöttél le..-közben próbálom valahogy kiszedni a narancslevet

-De tudod a nővérem se direkt öntötte rád. Neki van egy betegsége.

-Oh.. Nem haragszom rá.

-Annyira szeretlek.-mondja Daniel és meg puszilja az arcom.-Várj hozok neked egy pólót.-én csak mosolyogtam.Daniel meg gyorsan át ment a szobájába és hozott nekem egy pólót. Éreztem,hogy az jó nagy lesz rám.-Tessék.-adja kezembe

-Köszi.-nevetem el magam

-Min nevetsz?

-Ez a póló kétszer akóra mint én.-mondom

-Nem baj. Rajtad minden póló jól áll.-mondja.Meg fordultam így háttal álltam Danielnek.   Levetem a narancsleves pólóm. Éreztem két kezet a derekamon.-Fel szeretném venni a pólót.-mondom

-De így jobban tetszel.-mondja Daniel és elkezdi puszilgatni a nyakam.

-Ha így megyek le anyukád szívrohamot fog kapni.-mondom nevetve

-Az meg lehet.-még Daniel is el neveti magát

-Na állj hátrébb.-mondom

-És ha nem?-fordít maga felé és megcsókol. Kezem rá tettem a derekára,az ő keze meg az arcomon volt. Jobban el kezdtünk csókolózni. Daniel levette a pólóját.

-Ne.-szakítom félbe a csókolózást.

-Mi ne?-kérdezi Daniel. Az arcán már nem volt mosoly

-Ne itt és ne most.-mondom és fel veszem a Nirvanas pólóját. Ő is fel veszi a saját pólóját. Nem szól semmit és ki megy a fürdőből. Nem akartam meg bántani.

- Várj.-megyek utána és megcsókolom.-Nem akartalak meg bántani,csak itt van anyukád is mi van ha benyit ránk?-mondom suttogva

-Értem..

-Szeretlek.-mondom és nézek bele a szép kék szemébe. Meg fogta kezem és együtt mentünk le a lépcsőn.

-Csoda,hogy le jöttetek.-mondja Daniel anyukája.Nem mondtunk semmit csak mosolyogtunk.

- Tényleg sajnálom.-jön oda hozzám Lilly

-Semmi baj.-ölelem meg Lillyt. Kanapéval szembe levő asztalan volt egy csomó kép kirakva. Mindegyiken szinte az anyukám volt. Meg dermedtem. Az arcomon könny cseppek voltak. Nem tudtam meg szólalni. Honnan van az a sok kép? Mondom magamba.

-Ismerős a képen látható hölgy?-kérdezi Daniel anyukája

-Honnan vannak ezek?-kérdezem meg döbbenten

-Anya tedd el ezeket!-mondja Daniel

-Nem kis fiam. Nem.

-Honnan vannak ezek?!-kérdezem sírva

-Ismertem anyukádat,és egy senki volt.-közli velem csak így simán

-Ne beszéljen így róla. Maga nem ismerte! Semmit nem tudod róla!-nézek Daniel anyukája szemébe. Mérges voltam. Azt hittem,hogy meg ütöm.

-Legjobb barátnőm volt míg el nevette az igaz szerelmemet. Vagyis a te apukádat.-kiabálja

-Mi?? Nem apa az igazi szerelmed?-kérdezi Daniel és Lilly egy szere.Ez még őket is sokolta

-Nem tehetek róla.-mondom sírva és elindultam az ajtó felé

-Várj!-jön utánam Daniel

-Mi az?-kérdezem sírva. Tiszta piros volt a szemem. A hangom is meg változott.

-Menny fel a szobámba.-mondja Daniel

-Nem!

-Létszíves.-fel mentem a szobájába ő meg vissza ment az anyjához.. Le feküdtem az ágyára és el kezdtem bőgni. Olyan szarul esett ahogy beszélt az anyámról..