2015. szeptember 19., szombat

12.rész

                   
 ++++Kendall szemszöge++++

Shophie elment Olaszországba. Olyan bűntudatom van ez miatt,pedig mondta,hogy nem miattam ment el de,akkor is..Legbelül azt érzem,hogy miattam ment el. Még mindig a reptéren ülök és azon gondolkozok,hogy most mihez kezdjek. El kéne menjek Danielhez és elmondani neki,hogy Shophie elment.. Erőt vettem magamon és elindultam a kijárat felé. Fogtam egy taxit és meg mondtam neki,hogy hová vigyen.
Ki fizetem az utat. A taxis elment én meg be csengetem Danielékhez. Az anyja nyitott ajtót.

-Jó estét! Danielt keresem.-mondom. Belül reszketem. Az anyja szigorúan és egybe mérgesen nézett.

-Fent van a szobájába. Fel mész a lépcsőn el fordulsz jobbra és ott a szembe lévő ajtó amire van ragasztva egy stop tábla.-mondja Mrs.Kelley. Rá mosolyogtam és fel mentem Danielhez.Kopogtam kettőt az ajtón aztán be nyitottam.Daniel az ágyán ült és olvasót vagy tanult valamit.

-Szia.-köszönök

-Szia Kendall. Mit keresel itt?-kérdezi

-Beszélhetnénk.Kérlek.

-Persze.Csak tudod éppen egy szerepet tanulok és..

-Shophie el utazott.-vágok közbe a mondatába. Közelebb mentem hozzá.

-Hogy mi van? Ez most csak vicc ugye?-kérdezi.Félre tette a tanulni valóját.

-Nem vicc! Tényleg elment. És szerette volna ha ezt tudod.-ülök le Daniel mellé

 -Hová ment? Miért?-annyi kérdése volt Danielnek

-Olaszországba az apjával és annak barátnőjével Két hónapra. 

-Miattam ment el!-fogja a fejét Daniel

-Miért mondod ezt?

-Mert hívott engem telefonon de nem vettem fel. Kendall a szüleim éppen válnak én meg kaptam egy új szerepet és mostanában annyi dolgom volt. Meg össze is vesztünk Shophievel.

-Mikor?! Miért?!

-Amikor el mentünk arra a Peyton Holt koncertre. Peyton rám mászót ez Shophianak nem tetszett.

-Neked meg igen?-emelem fel a hangom

-Akkor nem tudtam,hogy mit reagáljak arra. De most már tudom. Hibáztam,hogy nem mentem Shophie után tudom!

-Tudod erre nem tudok mit mondani! Te basztad el! Én csak azért jöttem,hogy el mondjam neked,hogy Shophie el utazott.-fel álltam és elindultam az ajtó felé

-Várj!-fordulok Daniel felé
-Ha beszél vele mond meg neki,hogy sajnálom.-mondja Daniel. Nem mondtam semmit csak ki sétáltam. Egyenesen haza sétáltam. Otthon csak a hülye a bátyám volt akinek a mindene a drog. Mint mindig most is be volt állva. Nem foglalkoztam vele. Fel mentem a fürdőszobába,hogy vegyek egy forró fürdőt. Meg engedtem a vizet,és ameddig folyt a  víz átmentem a szobába a pizsimért,meg még gyorsan meg néztem a Skypem. Utána vissza mentem a fürdőbe. A szerencsétlen bátyám ott ült a kövön és nézett maga elé.

- Mason! Miért ülsz itt?! Állj már fel!-Mason rám nézett. A tekintette üres volt. 

- He?

-Aj Mason! Kérlek állj fel és menj a szobádba.-meg fogtam a karját és fel segítettem. Kivezetem a fürdőszobából a szobájába. Teljesen ki volt ütve. Össze vissza dülöngélt. A szobájában egyből az ágyára esett és be aludt. Be csuktam a szoba ajtaját és vissza mentem a fürdőbe. Levettem a ruháim és be ültem a meleg vízbe. Be csuktam a szemem és magam előtt láttam Shophiet,azt emlékeket,amiket együtt éltünk át. 




4 megjegyzés: