9.rész

~Másnap~

El jött ez a nap is..Ma annak  a lotyónak a koncertjére megyünk Daniellel. Mikor fel keltem Kendall még aludt így halkan,lábujjhegyen mentem ki a szobából. A konyha üres volt és a nappali is. A konyha asztalon volt egy cetli. "Lányok el mentem piacra,George meg halászni ment megint.Puszi nagyi" Ez volt a cetlire írva. Csak álltam és bámultam az konyhát. Egy szer csak kopogtattak az ajtón. Ott hagytam a konyhát és elindultam az ajtó felé. Daniel volt az. A kezében három kávéval.

-Jó Reggelt.-mondja Daniel

-Neked is.-mosolygok rá. Ő közelebb hajol hozzám,meg akar csókolni.
-Ne.-mondom

-Miért?-kérdezi meg döbbenten

-Mert még nem mostam fogat.-őt ez nem érdekelte és csak azért is meg csókolt. A csókba bele mosolyogtam és majd nem kivertem a kezéből a kávékat.

-Egyedül vagytok?-kérdezi,majd bejeb jön

-Igen..-be mentünk a konyhába

-Kendall még alszik?

-Jah. Igazából meg kínálnálak valamivel de mind látod nincs semmilyen reggelim.

-Nem baj. El viszlek titeket reggelizni.

-Jaj nem kell.-közelebb lépek hozzá és bele nézek abba a csodás kék szemébe. Ő rá teszi a derekamra a kezét én meg a vállára a kezem.

-De.-majd megint meg csókol. Igazából ez ilyen gyerek puszi volt. Olyan egy másodpercet volt a számon az ő szája.

-Megyek felébresztem Kendallt.-mondom és elindulok fel felé. Kendall még nagyban aludt én meg rá ugrottam és azt kiabáltam,hogy "jó reggelt."

-Mi a francot csinálsz?-kérdezi Kendall. A fejére tette a párnát,ezzel utalt arra,hogy hagyjam őt aludni.

-Felébresztelek. Daniel el visz minket reggelizni.-mondom és le szállok Kendallről.

-Nagyon jó.-mondja Kendall és a hátát mutatja nekem.

-Kendall légy szíves kelj föl. Ez nagyon aranyos tőle. Nem örülsz,hogy csak kedveskedni próbál?

-De..Csak ti úgyis enyelegni fogtok egész végig..-mondja flegmán

-Nem. Megígérem. Na kelj fel és öltözz.  Oda lent vár.-Kendall nagy nehezen de fel öltözött.Nem értem mi baja van Daniellel,mert eddig semmi baja nem volt vele..Az át öltözés néma csöndbe zajlott..Mikor el készültünk mind ketten le mentünk Danielhez.

-Szia Kendall.-köszön Daniel

-Hello. Oh kávé.-mondja Kendall,majd el veszi az egyiket.
-Megyünk vagy mi lesz?-kérdezi és bele szürcsöl a kávéjába. Daniel rám nézett.

-Semmi.-súgtam oda neki. Daniel egy kávézóba vitt minket. Mind hárman rántottát ettünk. Kendall nem szolt semmit. Komolyan nem tudom,hogy mi baja van..

-Kértek még valamit?-kérdezi Daniel

-Nem.-mondom

-Jaj komolyan pénzes pasid van és nem kérsz semmit?! Jaj Shophie örülnél neki,hogy ilyen pasid van. Komolyan szerinted egy ilyen pasi szoba állna veled?! Szerintem részeg volt mikor ti meg ismerkedtetek...-mondja Kendall szemforgatva

-Kendall neked mi a jó isten bajod van?-állok fel az asztaltól dühösen

-Semmi..Csak..Áh hagyjál!-Kendall rám öntötte a kávéját majd ki ment a kávézóból. Mindenki engem nézett és sutyorogtak.

-Mit kel nézni? Ha?-mondom dühösen majd én is ki mentem a kávézóból. Olyan dühös voltam. És azt se tudom,hogy mi baja van Kendallnak. Daniel ki jött utánam.

-Ez mi volt?-kérdezte

-Nem Tudom!

-Jó nyugi! Ne rám legyél dühös.

-Bocsika.De olyan mérges vagyok..Haza viszel? Kérlek.

-Persze.-kinyitotta nekem a kocsiajtót aztán ő is be ült és elindultunk felém. Egész úton csak néztem ki a kocsiablakból.

-Akarod,hogy el menjünk a koncertre?-kérdezi Daniel.

-Ja.-vonom meg a vállam

-Majd csöngetek ha itt vagyok jó?

-Jó.-mondom. Ki szálltam a kocsiból és elindultam be felé. A nagyi már otthon volt. Éppen főzte a kedvencemet. Már az illatáról tudtam,hogy paradicsom leves az. Próbáltam gyorsan fel menni az emeletre,hogy ne lássa,hogy tiszta kávé vagyok. De nem sikerült..

-Szia kincsem. Te meg miért vagy tiszta kávé?-kérdezi döbbenten

-Semmi..Hosszú..Most megyek át öltözni meg készülni a koncertre.-és már futottam fel a lépcsőn

-De a kedvencedet főztem, paradicsom levest.

-Majd eszek.-mondom a lépcső tetejéről. Siettem be a szobámba. Gyorsan le kaptam magamról a ruháimat kerestem egy törölközött és elmentem zuhanyozni. Vagy fél óráig bent álltam a zuhany alatt. Gondolkoztam Kendallan.. Mikor ki szálltam a zuhany alól magamra tekertem a törölközöm és úgy mentem le kajálni.A nagyi csak nézett. Még sose látta,hogy én törölközőbe vagyok a konyhába és eszek. Érdeklődött,hogy miért voltam tiszta kávé. Csak annyit mondtam neki,hogy meg pótlódtam és  magamra öntöttem. Nem akartam el mondani az igazságot. Kaja után fel mentem és ruhát kerestem a koncertre. Egy piros has pólót vettem fel meg egy szakadt farmert meg a fekete torna cipőm amit már rongyig hordtam. Aztán ki húztam a szemem meg szempilla spirált is tettem magamra.
Gyorsan el telt az idő. Már itt is volt Daniel. Rajta egy egyszerű kék farmer volt meg egy "Adidas" fel iratú fekete póló. El köszöntem mindenkitől és már indultunk is a koncertre. Görcsben állt a gyomrom. Volt is kedvem menni a koncertre meg nem is. A koncert egy stadionban volt. A stadion teteje nyitott volt. Mikor mi oda értünk már zajlott a koncert. A stadiont kék és fehér világítás vette körül. Daniel keresett egy helyet ahová le parkolt,aztán be mentünk. Sok rajongója volt ennek a csajnak. Mindenki ugrált meg visítozott. Peytont fehér lámpák világították meg. Próbáltuk magunkat át tuszkolni a tömegen,hogy egy kicsit közelebb legyünk a színpadhoz,mivel Daniel nővére nagy rajongója Peytonak és akart vinni Daniel Lillynek egy autogramot.Egy más kezét fogtuk,hogy ne,hogy el veszítsük egy mást. Miközben mentünk egy re közelebb a színpadhoz szembe jött velünk Mario. Akkor úgy éreztem,hogy le áll a szívem.

-Shophia.-mondja Mario. Én nem tudtam meg szólalni. Daniel meg csak nézett rám.

-Hello én Shophie barátja vagyok Daniel.-nyújtja a kezét Marionak

-Én meg Mario,Shophie VOLT barátja.-kezet fogtak mind ketten. Látszót az arcukon az undor.

-Akkor a te barátnőd Peyton nem?-kérdezi Daniel

-Igen. Láttom Shophie már mesélt.-mondja mosollyal az arcán Mario

-Be tudnál juttatni a színfalak mögé?  A nővérem nagy rajongója Peytonnak és szeretnék neki vinni egy autogramot.

-Persze. Ott úgy se kiabálni,hogy hajuk egy mást.-Daniel bólintott. Elindultunk Mario után. Én még mindig nem szóltam semmit. Peyton öltözője elégé csicsás volt. Minden hol virágok még a fal is rózsaszín volt..Meg volt neki csokis epre. ÚRISTEN.  Ez egy elkényeztetett ribanc. Mario mondta,hogy üljünk le a kanapéra ami bent volt az öltözőbe. Még a kanapé is rózsaszín volt.

-Mindjárt lesz egy szünet és akkor ad autogramot.-ültem a kanapén mint valami nem tudom és fogtam a kezét Danielnek.

-És hogy vagy Shophia?-és pont belépet a "sztár"

-Ők meg kicsodák?-kérdi Peyton és rá mosolyog Danielre

-A lány Shophia a volt barátnőm a srác meg Daniel Shophia barátja és Daniel egy autogramot szeretne kérni a nővérének.

-Tényleg te vagy az a helyes színész.-mondja Peyton majd kinyit egy üveg vizet

-Kérhetek autogramot?-kérdezi Daniel

-Persze.-mondja Peyton. Rá tette a kezét Daniel vállára és folyton csak a szemébe nézett.
-Kinek címezhetem?

-Lillynek.

-Lillynek szeretettel Peyton Holt.-olyan kecsesen írta alá. Aztán át nyújtotta neki azt a fotót magáról amit alá írt.
-Na és hogy vagy Daniel?-kérdezi Peyton.Ezt úgy kérdezte mint ha rá akarna mozdulni. Bennem fel ment a pumpa.

-Na ide figyelj aranyom.. Mariot már el vetted tőlem de Danielt nem fogod! Ő az enyém azt jól vésd az eszedbe! Te egy kis ribanc vagy és igazából az is maradt!-mondom a szemébe.Ezt kő komolyan gondoltam.Meg fogtam Daniel kezét és kivezettem az öltözőből.Csak nem fogom,hagyni,hogy rá mozduljon ez a kis picsa.