15.rész

     
  ~2 hónappal később~ 

 El sem hiszem,hogy ma utazunk haza. A szívem jobban ver mint valaha. Végre láthatom a nagyiékat és Kendallt. Már tegnap este be csomagoltam. Hiányozni fog Olaszország de én nem Európai lány vagyok ha nem Amerikai. Az én otthonom Amerika. Még utoljára körbe nézek a szobába nem-e hagytam itt valamit. Aztán már rohanok is le. A taxi pont meg érkezett és dudált egyet,hogy tudassa,hogy itt van. Apa kivitte a bőröndöket. Nem volt olyan sok mert pár hete a költöztetők mindent el vittek ami apámé volt. Vagyis át szállították Kaliforniába. Én voltam az első aki be szált az autóba. Nikkinek már nem volt olyan könnyű mert már nő a hasa. Kislánya lesz. És meg engedték,hogy én adhassak neki nevet. Scarlett Mary Jenner. Ezt a nevet választatom.   Anyukámat hívták Scarlettnek a Mary meg csak úgy tetszik.
Már mind a hárman bent ültünk a taxiba és a reptér felé tartottunk. Annyira izgatott voltam,hogy egész végig járt a lábam.

-Nyugi Shophia.-mondja apa

-Nyugodt vagyok! Csak már annyira várom,hogy lássam a nagyiékat és persze Kendallt is.-mondom vidáman

-És azt a Daniel gyereket?-kérdezi apu. Kicsit el gondolkodtam,hogy mit mondjak neki mert csak Nikkinek beszéltem róla

-Vele már rég beszéltem. Igazából már nem is vagyunk jóba. -válaszolom. Aztán kinéztem az autó ablakából és néztem,hogy távolodunk el.
 A reptérre érve én voltam az első aki kiszállt az autóból. Gyorsan ki szedtem a csomagjaim és már szedtem a lábam be felé. Apa rám szólt,hogy várjam meg őket. Látszik már,hogy nem fiatalok. Épp,hogy be értünk már mondták is a hangszóróba,hogy  akik Californiába mennek azokat kérik a B13-as kapuhoz. Intettem apuméknak,hogy jöjjenek már.

-Nyugi Shophia nem fogjuk le késni.-mondja apa. Épp a pénz tárnál voltunk. Össze vissza forgattam a  fejem. Mikor meg lett a jegy mint ha puskából lőttek volna ki úgy rohantam a B13-as kapuhoz.
Aztán be szálltunk  a  gépbe, olyan helyre ültünk ahol lehetett hárman ülni,a csomagjainkat a fejünk főlé tettük mert ott volt ilyen tároló. Mondta az egyik légiutas kísérő,hogy csatoljuk be az öveinket míg fel szállunk utána már ki csatolhatjuk őket. Így is tettünk. Nikkinek kicsit nehezen ment de sikerült neki. Nagyon szépek voltak a felhők mint ha állom világba járnék.

 Maga a repülő út 12 órás volt. Egyszer át kelet szállnunk.  De sikeresen meg érkeztünk  Californiába. Onnan taxival mentünk San Franciscóba. Mi nagyon szeretünk  taxizni. Annyira más volt itt a levegő. Itt olyan fület  meleg volt őszhöz képest. Olaszországba hidegebb volt. Még sál is volt rajtam és a fülembe volt a fül hallgattatom. Bár elég halkan hallgattam a zenét. Mikor be kanyarodtunk a mi utcánkba rá mosolyogtam apára.

       
  Két perc alatt a házunk előtt voltunk. Kendall és a nagyiék már az ablakból figyeltek minket. Amikor meg érkeztünk Kendall szélsebesen rohan ki én meg szél sebesen szállok ki az autóból. Meg öleltük egymást. Majd nem hátra is estünk.

-Végre,hogy itthon vagy! Semmit se változtál.-mondja Kendall. Elengedtük egymást. Utána a nagyiékat öleltem meg. Olyan jó volt érezni nagyi illatát. Az az öreges parfüm illata. Nagypapának meg az a pipa illata volt. Nagyon jó volt őket újra látni és át ölelni őket.

-Gyertek be. Sütöttem finom süteményt. Csokisat.-mondja a nagyi. Apa ki szedte a bőröndöm a kocsiból és bevitte. Ő meg Nikki nem maradtak nálunk mert szeretek volna az új házukba menni. Ők majd később át jönnek. Mi négyen be mentünk. Először a szobámba mentem fel,hogy meg nézem azt a világos kék színű falat ami tele van képekkel. Olyan képekkel amiket én fotóztam. Mert hát valamit tennem kelet oda mert miután le szedtem az összes közös képet Marioval olyan üres volt az egész.
 Az egész konyha a süti illatától illatozót. Meg is ettem egyet.

-Na mutasd milyen képeket csináltál.-kéri Kendall. Kiszedtem a táskámból a fényképezőt és meg mutattam nekik. Annyit fotóztam. És ezeket mind ki fogom nyomtatni és ki tenni a falamra.
 Egy óra el teltével még mindig nem jöttek apámék. Már a nagyi nagyon szeretné kérdezgetni Nikkit a gyerekről.

-Mi lesz a kicsi neve?-kérdezi a nagyi

-Scarlett Mary Jenner.-mondom

-Mint anyukád Scarlett. És tetszik nekik?

-Igen. Mondjuk nincs más választásuk. Én ehhez a névhez nagyon ragaszkodóm.-felelem. Meg szólal az ajtó csengő. Nem is egy szer ha nem kétszer egy más után hosszan.  Fel álltam a kényelmes kanapéról és az ajtó felé indultam.  Nagy vidáman ki nyitom az ajtót mert azt hittem,hogy apámék jöttek de az a vidámság már el is tűnt rólam.

   

-Szia.-köszön Daniel. A szám tátva maradt a meg lepődéstől. Nem tudtam mit reagáljak hirtelen. Csak ennyit tudtam ki nyögni.

-Szia.